A külföldön jól ismert és nagyra becsült Wagner Nándor szobrász születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Műcsarnok. Három országban alkotott, Magyarországon a Filozófusok kertjében álló szoborcsoportról ismert alkotó azonban a magyar köztudat és művészettörténet feledésébe merült.
Wagner Nándor háromszor kezdte újra a karrierjét. Először Magyarországon, majd Svédországban és Japánban. „Wagner eleve nemzetközi művész. Három országban alkotott és ez nemzetközi kontextusba helyezi a művészetét” – mondja Fazakas Réka, a kiállítás kurátora. „Művészetét jellemzi az erős a formaérzék és a küldetéstudat”.
Wagner Nagyváradon született 1922-ben, tanulmányait Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolán. Az uralkodó kommunista rezsim totalitárius szigorúsága miatt sokáig nem jutott jelentős megbízásokhoz. Miután részt vett az 1956-os forradalomban, emigrációba kényszerült.
„Magyarországra nehezen jutottak el a nyugat-európai irányzatok és áramlatok. Svédországban azonban már megismerhette a nemzetközi színteret.” – meséli Fazakas Réka.
Feleségével, Győrffy Dórával és három gyermekével Svédországban, Lund városában telepedtek le. Itt teljesedett ki a művészete, országszerte több köztéri szobrot is felavatott. Első alkotása ebből a periódusból a második világháború áldozatainak emlékére állított Angyal című krómacél szobor. Wagner itt a világon elsők között alkalmazta a krómacélt, amely a későbbiekben elterjedt anyaggá vált. Ebben a korszakban készült köztéri szobraira jellemző a környezet és mű közötti harmónia, valamint a formarend és figuratívitás (a Fény és árnyék című nonfiguratív betonplasztika kivételével).
Svédországban egy motorbaleset következtében elhunyt az idősebbik fia, ifjabb Nándor. A tragédia alkotói válságot vont maga után. Wagner egy évre felhagyott a művészettel, meditálni kezdett és a keleti filozófia felé fordult. A feleségével való kapcsolata megromlott, válásukat követően Wagner 1969-ben Japánba költözött, miután feleségül vette Akiyama Chiyo képzőművészt.
„Már gyerekként hatott rá a japán kultúra, mivel édesapjának japánkertje volt Nagyváradon” – fejtegeti a kiállítás kurátora. Wagner Japánban telepedett le véglegesen, Mashikoban. „A japán kézmíves kerámia évezredes hagyományába illeszkedett be Mashikóban” – teszi hozzá Fazakas Réka. Művészi stílusa immár erőteljes keleti hatásokat mutat. Művei többek közt japán, kínai, indiai, zsidó-keresztény vallási és filozófiai irányzatok iránti érdeklődéséről tanúskodnak. Az 1983-as Földanya című gömbplasztikája három példányban készült el, melyek közül egyik a budapesti Várfok utcában található.
Wagner Nándor megnyerte az 1974-es a tokiói repülőtér mellett felállítandó szobor megformázására kiírt kiírt nemzetközi szoborpályázatot. „Az Utazók védőszentje című kompozíció és a hozzá tartozó Szivárvány szökőkút üdvözli az országba érkezőket és a távozókat. Nagy teljesítmény, hogy magyar művész nyert el ilyen megbízást” – mondja Fazakas Réka.
„Magyarországon Wagner Nándor feledésbe merült, amint disszidált Svédországba” – fejtegeti a kurátor. „Ha nem állították volna fel a budapesti köztéri szobrait, mindmáig ismeretlen maradt volna a magyar közönség számára.” Wagnert Magyarországon 2009-ben fedezték fel, amikor előkerültek a székesfehérvári múzeumban tárolt szobrai, amelyeket kivándorlásakor a múzeum akkori igazgatója Wagner műterméből hozatott át.
A Műcsarnok kiállításán megtekinthető többek közt a Filozófiai kert című csoportegyüttes, amelynek példányai Budapesten kívül Mashikóban és Tokióban állnak. A kiállításon szereplő alkotás a mű 3D-s technikával készült másolata.
Leave a comment